HA5KHC rádióklub
digitális üzemmódok szakosztálya
Az egyre gyorsabban fejlődő számítástechnika óhatatlanul betört a rádióamatőrök világába is.
A digitális üzemmódok, a digitális rádiózás sok, a technikai újdonságok felé nyitott gondolkodású rádióamatőrt vonzottak már a kezdetektől fogva. Rádióklubunk tagjai közül is sokan fordultak az új lehetőségek felé, miközben természetesen a távíró és a fónia továbbra is megtartotta addigi szerepét.
A packet rádió hálózat fejlesztésének következő lépése az APRS elindítása.
A rövidítés eredeti jelentése: Automatic Packet Reporting System, de később mint
Automatic Positon Reporting System ismert, mivel a legelterjedtebb alkalmazása
az amatőr (elsősorban mobil) állomások helymeghatározása lett. Ettől függetlenül
az APRS nem nyomkövető rendszer!
Bővebb információt az APRS-ről itt találsz, az aktív állomásokat pedig itt követheted.
A digitális rádiózás terén elsőként jelent meg a packet rádiózás
Köszönhetően a kísérletező kedvű lelkes amatőröknek, egyre több és
több csomóponttal valamint BBS-sel gyarapodott az országokat pókhálóként
átszövő hálózat. Önfeláldozó amatőrök pénzt és energiát nem sajnálva
üzemeltették és tartották (és tartják ma is) karban ezeket az állomásokat, sokszor
akár saját otthonukban.
Erre az időszakra tehető egyes számítógép típusok otthoni elterjedése is,
mint például a Commodore64-é. Nagyon népszerű volt a
DIGICOM64 nevű packet program (és annak talán legjobban sikerült
V3.51-es változata). Sok amatőr estéket-éjszakákat töltött a gép előtt ülve,
egymással, vagy konferenciában "beszélgetve", sokszor pirkadatig,
vagy olvasgatva az amatőr témájú, mindenkinek szóló, vagy személyes leveleket,
a legközelebbi BBS-ből letöltve.
Az RTTY (radioteletype - magyarul távgépíró - üzemmód azonban nem a
számítástechnika terméke. Az első távgépíró összeköttetés földi vonalon
jött létre Philahelphia és New York között 1874-ben. Csak később, 1922-ben
létesítették az első rádiós távgépíró kapcsolatot, szintén az USA-ban, egy
repülőgép és egy földi állomás között.
Természeresen az 1980-as évektől folyamatosan megjelentek a különböző
rádióamatőr szoftverek, amelyek alkalmasak ennek az üzemmódnak a vételére,
illetve az ebben az üzemmódban való forgalmazásra. Ezek listáját itt találod.
Igen népszerű a MixW valamint az MMTTY.
Elterjedt a PSK31 üzemmód, az RTTY új változata, amelyben a billentyűzés a jel fázisának váltásával történik. Erről bővebben az mrc oldalán HA4YF Béla OM tollából itt olvashatsz de megnyithatod itt is.
Ezen kívül használatos még a BPSK valamint a QPSK is.
WX infók továbbtására is alkalmas az APRS rendszer,
egy ilyen állomás megépítéséről itt olvashatsz.
Az első Hell Schreiber prototípust a németek 1929-ben fejlesztették ki.
Nem kíván éles logikát hogy kitaláljuk, milyen célú felhasználásra.
Bővebb infóért érdemes ellátogatni erre az oldalra, de rengeteg más weboldal is foglalkozik a Hellschreiber üzemmóddal.
SSTV, azaz Slow Scanning Television, lassú szkennelésű televízió.
Nem az izgága, türelmetlen emberek üzemmódja. Sokan becézik "Süsütévé"-nek is, csupán szeretetből.
Ebbe az üzemmódba (is) képes belefeledkezni az amatőr. Ha a Hell' látványos, akkor az sstv-re ez még inkább igaz.
Eredetileg analóg üzemmódként indult, de a számítástechnika digitálissá tette, ez a mai változat.
Az összeköttetés során az állomások képeket küldenek egymásnak, amelyen a hívójelük és a riport mellett háttérként tájkép vagy valamilyen más szép, esztétikus kép szerepel, mely kellemes a szemnek (esetleg a férfiszemnek is, HI).
Természetesen itt is létezik általános hívás, ez esetben CQ olvasható a hívójel előtt.
Mind az RH, mind URH sávokon van SSTV élet. A HA5KDR BFRK SSTV átjátszót üzemeltet a Gerecse-tetőn.
Az állomás a hegyen veszi a hívó állomást, majd mint egy ismétlő állomásként lejátssza azt. Vételre kapcsolás után
lehetőség van válaszolni a hívásra, ezt is megismétli az átjátszó, és ekkor az eredetileg hívó, CQ-zó állomás meghallja,
veszi a választ az általános hívásra.
Az ebben az üzemmódban történő kommunikációra elterjedt a JE3HHT által írt MMSSTV program.
A digitális üzemmódok változatosságot kínálnak az amatőr üzemmódok világában.
Minden lehetséges, de semmi sem kötelező. Van, aki megmarad a cw és fónia QSO-k világában,
de szerencsére sokan nyitottak az új iránt és élnek a technika adta változatosság lehetőségével.
A digitális üzemmódokban nem szükséges, sőt, NEM AJÁNLOTT a nagy kimenő teljesítmény
használata. 10-15 wattal körbe lehet rádiózni a világot, sok új országot, DXCC körzetet,
egzotikus hívójelet lehet "begyűjteni".
Bár nem tartoznak szorosan a digitális üzemmódok közé, de említést kell tenni a következő, interneten műkörő rádióamatőr rendszerekről:
Echolink:
Lehetőséget ad amatőrtársak kapcsolattartására, terjedéstől függetlenül,
a világ igen sok országában és országa között.
Budapesten a HG5RUG átjátszó működik, amely a HG2RVG átjátszóval
összekapcsolva lehetőséget teremt az amatőrtársaknak a Dunántúl, a Balaton
és a főváros és környéke közötti összeköttetések létesítésére.
Mindenképpen kiemelendő még HA3KZ Zoli OM áldozatkész munkája is.
Sok echolinkes átjátszó létesítése fűződik Zoli nevéhez.
D-Star:
Magyarországon jelenleg egy digitális üzemmódú D-Star átjátszó működik,
egyelőre csak helyi átjátszóként, mivel nincs rákötve az internetes hálózat.
eQSO:
A rendszer kissé hasonló az Echolinkéhez, azonban itt külön "szobák" vannak,
hasonlóak, mint a netről ismert chat szobák. Részleteket itt találsz.
Az internettel kapcsolatban említést érdemelnek még olyan lehetőségek, mint:
- e-qsl
- netet is használó logvezető programok
- DX-Clusterek
Ez utóbbi igen hasznos a célzott DX-munka során.
